Repülés, repülőgépek

jetplanes

jetplanes

A légöblítéses pottyantós

2016. december 08. - stonefort2

Magyar repülőgép szerelők kalandjai Moszkvában

 

Valamikor réges-régen egy távoli galaxis kicsiny kék bolygóján, annak is az Európának nevezett földrész keleti fertályában volt egy repülőtér. Így hívták azon légjáróművek fészkit, amelyek a rengeteg ember gyors elszállítására szolgáltak.

p1000901.jpg

A repülőgépnek is nevezett eszközök azonban kényes és bonyolult jószágok voltak, amelyek különös gondoskodást igényeltek. A bolygó keletebbik részén élők saját igencsak zajos és túlzottan jó „étvágyú” légjáróműveivel egyre több gond akadt, az idők során tönkre is mentek, használható újat meg nem voltak képesek kellő időre készíteni.

p1030030.JPG

Ezért aztán az okos vezetők úgy döntöttek, hogy Napnyugatról szereznek be gépeket, amelyek kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek. Igen ám, de azok nagyon sok pénzt értek, amiből a keletieknek sem volt elegendő. Ezért aztán a hozzáférhető napnyugati légjáróművek közül a jóval olcsóbb öregecske példányokat választották ki saját céljaikra.

p1030822.jpg

Ezek még mindig kedvezőbb feltételekkel és megbízhatóbban teljesítették a feladatot, mint a régi keleti gépek.

A felsőtesten viselt laza ruházatról (bő ing) elnevezett repülőgépek azonban nagyon mások voltak, mint amilyeneket a keletiek megszoktak. Ezért aztán a messzi Hungárföldről hívtak hozzáértő szerelőket, akik meg tudták tanítani nekik, hogyan kell munkára bírni a  légjárókat, ha azok gyengélkedni kezdtek.

p1060798.JPG

A keletiek alaposan felkészültek az újdonságokra, építettek is egy olyan szép házat a repülőtéren, amelyben minden megvolt, ami szükséges. Még a mellékesen kezelt helyiségek is olyanok voltak, mint a Napnyugaton megszokottak, például az időt és elmélyülést igénylő hosszabbik anyagcsere folyamathoz angolosan helyet lehetett foglalni az erre szolgáló ülőkéken. De csak egy darabig. A keletiek szokásai ugyanis nagyon különböztek, ezen helyiségek használata terén (is).

p1010256.jpg

(az épület nyíllal jelölve)

A hungárföldi szerelők számára furcsa volt, amikor a kétujjas orrfújást követően a keleti ember belecsapta tenyere tartalmát a mosdókagylóba, majd egy lendülettel a vízcsap használata nélkül azonos kezével nyúlt a helyiség ajtajának kilincséért. Attól fogva a finnyás hungárföldiek csak papírral, vagy könyökükkel nyomkodták a kilincseket, hiszen azokon szemmel nem láthatóan a tű hegyénél ezerszer és még ezerszer kisebb gonosztevők milliói nyüzsögtek. A keleti népek azonban hozzá voltak szokva ezekhez az apró kellemetlenkedőkhöz, főleg egy dolognak köszönhetően. Nagy mennyiségben fogyasztották az általuk csak „vizecskének” becézett folyadékot, amely rengeteg dologra volt jó.

p1030127.jpg

Nagy mennyiségben alkalmazva javította a közérzetet, bátrabb lett tőle az ember, és nem utolsó sorban az apró gonosztevőket is kordában tartotta. De mivel a módosult tudatállapot és a lelassult gondolkodás mellett az egyensúlyozást is nehezítette, munka közben tiltották a használatát. Ezért aztán a repülőtéren csak kevés keleti ember volt a vizecske hatása alatt, hungárföldi meg egy sem.

A furcsa keleti szokásokkal nem csak a repülőtéren lehetett találkozni. Mindjárt a kerítés mellett volt egy furcsa létesítmény, amelyet egyszerűen vasúti átjárónak neveztek. Van ilyen máshol is, a síneket keresztező úton ha szükséges, akkor sorompót engednek le, hogy megakadályozzák, a kemény vaskerekű nagy és puha gumikerekű kicsi földjáróművek találkozását.

A keleti ember azonban türelmetlen, és nem várja meg a vonatnak is nevezett keménykerekű elhaladását, hanem előtte mindenáron át akar menni.

p1060752.JPG

Hogy ezt megakadályozzák, kitalálták a megfelelő módszert, amelyet még a közkedvelt vizecskét bőven elfogyasztó leleményes keletiek sem képesek kikerülni. A félsorompó és a piros lámpa  nem jelent semmit a helyiek számára. Ezért aztán beépítettek a talajba egy vaslapokból hegesztett akadályt, amely a sorompó leengedésével párhuzamosan kiemelkedik az aszfalt síkjából. Igen ám, de a szemben jövők számára szolgáló sávban ezek az első időben hiányoztak, kínálva a megkerülés lehetőségét, és a vizecskétől bódultak így mégis csak a keménykerekűek elé kerülhettek. A megoldás mindkét sávban akadály , szalagkorlát, sorompó, piros lámpa és „behajtani tilos” tábla együttes alkalmazása.

p1030608.JPG

A puhakerekűek  használaton kívüli tárolására szolgáló helyek is érdekesek. A repülőtér közelében ezek használatáért pénzt kérnek, ami nem tetszik az embereknek. A parkolók méretét igény szerint bővíteni lehet, a szalagkorlát szétnyitásával. A keletiek azonban sokszor önkényesen is kinyitották ezeket, egyszerűen leverték róla a lakatot. Ezt megakadályozandó, a lakat mellé még műanyag plombát is tettek, és behegesztették a kaput, aminek így a szabályszerű használata is megnehezült.

p1060753.JPG

A keletiek gondolkodása néha nehezen érthető. Annak idején Hungárföldön is voltak sokan, amikor még a mostani partnerek, a Napnyugati országok ellen fenekedtek. Akkoriban a hungárokkal közösen végzett munka során rendszeresen előfordult, hogy a hadi légjáróművekből kierisztették a vizecske alapjául szolgáló nagy töménységű folyadékot. No nem a földre folyt, hanem edényekbe, azután a higítást követően eltűnt a keletiek bendőjében. Csak egy módon lehetett útját állni a dolognak, falakattal. Ez nem tényleges zárszerkezet, hanem csak annak imitációja. Csak gyurma tartja a helyén, abba viszont valami felelős személy a saját pecsétjét nyomta bele. A vasból készült lakat, lánc, zárszerkezet nem volt akadály, a falakatot viszont respektálta még a legszomjasabb keleti is.

A hungárföldiek még más náluk szokatlan dolgokkal is találkoztak a keleti repülőtéren. A légjáróművek gondozása közben sokszor előfordul, hogy mindenféle színű és szagú (a vizecskével kapcsolatba nem hozható) folyadékot kell tölteni, pótolni, cserélni. A használt, és sok helyütt veszélyesnek minősített leveket aztán szigorú szabályok szerint kell kezelni, tárolni. A keleti ember egyszerűsített a dolgon.

Amikor például a légjárómű széjjelterpesztett szárnyai alatt lévő tovalöködő hajtány villámdelejes körforgonyából kellett kieriszteni a belső kenegetésire szolgáló olajat, a vedér nem ám a megfelelő helyre lett ürítve, hanem az éjjeli világításra szolgáló magos kandelláberek tövibe, a beton réseibe lötykölték a ronda fáradt olajat. Rossz belegondolni, ha egyszer a beton alatti villanyos vezetékben folytonossági hiány lép fel, az oszlopok űrrakétához hasonlóan ugranak majd ki a helyükből.

p1030107.jpg

A hungárföldi szerelők saját habitusuknak megfelelően csak annyit vettek át a helyi szokásokból, amennyi nem ütközött még az eltérő gondolkodással. Komolyan kellett venni a már említett aprónál is apróbb gonosztevők siserehadát, amelyek észrevétlenül költözködtek be a hozzájuk nem szokott ember belső szervezetébe. Ezeket a vizecske fogyasztásával lehetett úgy-ahogy kezelni, a helyi üzletekben ezek nagy választékban álltak rendelkezésre. Közös jellemzőjük, volt hogy legfontosabb összetevőjükből a jókedvet és a tudat módosulását előidéző anyagból a legolcsóbb változat is elegendőt tartalmazott. Aztán ki-ki az igénye szerint vagy ezeket, vagy pedig a Napnyugaton is ismert, de a csomagolás küllemében és beltartalmában egyaránt lényegesen különböző, és ezzel arányban költségesebb folyadékokat alkalmazta.

p1010229.jpg

A munkaidő leteltét követően a szálloda szobákban összegyűlt hungárföldi szerelők szorgosan igyekeztek szervezetüket rendben tartani a vizecskével és egyéb hasonló hatású levekkel, de ennek ellenére többségük bendőjében háborúság tört ki a saját jól megszokott, és a betolakodó baktériumok között. Ennek az eredménye sajnos kedvezőtlenül hatott a munkavégző képességre is, hiszen könnyen belátható, hogy annak a szerelőnek a használati értéke lényegesen alacsonyabb, amelyik állandóan a mellékes helyiségek ülőkéihez rohangál.

Erre azonban nem mindig volt mód. A munka többnyire nem az említett épületben, hanem a távolabb lévő légjáróműveken volt. Ezeken ugyan voltak apró egyszemélyes fülkécskék dologidő esetére, de a tél és az erős mínuszos hőmérséklet miatt ezek használhatatlanul, víz nélkül várakoztak és csak a felszállás előtt hozták azokat üzemképes állapotba.

p1060546.JPG

(orosz módra módosított klotyó a 767-esen. Ülőke letörve, a "zárszerkezetet" a biztosító huzalból tekert hurok helyettesíti)

Ezért aztán ha valakire odakünn jött rá a szükség, más megoldást kellett keresnie. A reptéren azonban  nem volt egyszerű a közlekedés. Amilyen lazán vették ezt kinn, a kerítésen belül akkora volt a szigorúság. A hungárföldiek és keleti társaik szállítására két megoldás létezett, egy ősrégi ezerkettes Zsiga, amelyben néha hat-hét ember zsúfolódott bele, és egy afrikai  patásról elnevezett furgon, amely azonban korántsem volt gazella fürgeségű. A legnagyobb baj azonban az volt, hogy a belső közlekedésre kiképzett gépjármű vezetők tisztában léve saját fontosságukkal, nem minden esetben vették komolyan a telefonon beérkező sürgős igényt.

Előfordult, hogy valamely megérkezett légjáróműhöz igyekvő szerelők percekig vártak arra, hogy a sofőr úr befejezze kis telefonján az éppen futó játékot, és csak annak bevégeztét követően volt hajlandó elindulni. Rosszabb volt a helyzet, ha befelé igyekezett valaki az épületbe, az egy-két órás várakozás nem volt rendkívüli, minderre az ott megszokott hidegben került sor.

Ahogy az lenni szokott, a szükség néha olyankor jött rá a hungárföldiekre, amikor messze volt a kulturált megkönnyebbülés lehetősége.

Az egyik kolléga hiába várt a felmentő „műszaki taxira”, az nem volt hajlandó megérkezni. Bendőjében teljes erővel hadakoztak az apró milliók aminek jele erős csikarás és alféli inger volt. Már több erős tolulást is a szabadba engedett, a megnövekedett nyomású gázok hangos dudaszó kíséretében távoztak bélzetének legvégső traktusán át. Érezte azonban, hogy a következő már nem csak egyféle, hanem legalábbis vegyes halmazállapotú lesz.

p1000756.JPG

(nyíllal jelölve a "légöblítéses pottyantós")

Megoldást keresve a keleti kollégákhoz fordult, akik a messzi távolban a légjáróművek gurulóútja melletti helyet mutatták. Kollégánk a magas hóban nyargalni kezdett az ügyeletes tűzoltók irányába, ahol a kis piros-fehérre festett légöblítéses pottyantós volt. Ilyenkor azonban meg kell gondolni a lépések nagyságát, hiszen ha túl nagyok, akkor könnyen nem jut elég erő a bendőből kivezető út zárva tartására.

A mínusz 20 fokos hideg ellenére kollégánk izzadtan érkezett a budihoz, amelynek ajtaját feltépve azonban kissé visszahőkölt. Belül ugyanis az angolos ülőke helyett egy sárga jégtavacska közepén magasodó sziklává fagyott barna halom fogadta.

A hideg miatt alaposan fel kellett öltözni, most a fordított folyamat, az alfél szabaddá tétele egyáltalán nem mutatkozott könnyű feladatnak. Nem volt ugyanis mód a levett ruhadarabok elhelyezésére. A szép új bélelt sárga kabáttól azonban mindenképpen meg kellett szabadulni, akasztó hiányában ezt kollégánk a budi ajtajának felső sarkára helyezte. Ettől viszont nem lehetett teljesen becsukni, de ez már részletkérdésnek bizonyult.

A vastag gatyák letolását követően kollégánk éppen kéjes ábrázattal, berogyasztott térdekkel szabadult meg a hevesen kikívánkozó felesleges anyagoktól, amikor egy jeges szélroham belekapaszkodott a  kabátba, és szélesre tárta a budi ajtaját. A repülőtereken nem véletlenül kötelező a sárga színű ruházat, az felkelti a figyelmet, ha valaki még veszélyes helyen, például induló légjárómű közelében van.

p1030584.JPG

A kabát most is felkeltette a figyelmet, de ez egyáltalán nem lett volna fontos. A közeli gurulóúton  haladó gép utasai jól láthatták, amint kollégánk a gőzölgő kupac felett görnyedve döbbent ábrázattal néz velük szembe.

p1060295.JPG

Számozott állóhely Domogyedovóban

p1000695.JPG

Ez pontosan az, aminek látszik. Szar a betonra kiengedve

p1000714.jpg

A traktoros kb. egy kilométeren át húzta így a földi áramforrás 115V400Hz-es kábelét.

p1000700.JPG

Szentképek a pilótafülkében. 

p1000669.JPG

Kedves részeg utas félköríves karate rúgással "eltávolította" az üléstámlát. Ettől még a gép üzemképes maradt.

p1000805.JPG

Méter-FL átváltási táblázat a műszerfalon. A Boeing-ok eltérő mértékrendszer alapján jelzik ki az adatokat.

p1000782.JPG

Dizájnos headset tartó

p1060618.JPG

Gyanús foltok az ülésen

p1060732.jpg

Fapados utaslépcső, Hruscsov elvtárs idejéből

p1000621.jpg

Tiszteletlen hungárföldi véleményt nyilvánít  1. Lenin mauzóleum

img_1063.jpg

Tiszteletlen hungárföldi 2. Középső ujj, Joszif Visszárionovics kabátjának. Ma már nem kell hozzá bátorság, de régen........

p1000644.JPG

KGB székház

p1060555.jpg

Közlekedés Moszkvában. A terepjáró nem befordul, hanem üresen......parkol

p1020915.JPG

"Ízlésesen" otthonosabbá tett iránytaxi

p1000636_1.jpg

"Birodalmi" sas a cikkíró vállán

A bejegyzés trackback címe:

https://jetplanes.blog.hu/api/trackback/id/tr2612033517

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása