Repülés, repülőgépek

jetplanes

Végre lézerbombák a Gripenen!

2017. október 25. - stonefort2

2017. október 25-én a kecskeméti Puma repülőszázad megkezdte a gyakorló repüléseket az amerikai GBU-12-es lézervezérlésű bombákkal.

A JAS-39 Gripen rendszeresítésével 2006-ban légierőnk világszínvonalú képességekkel rendelkező többfeladatú vadászbombázók birtokába jutott, azonban különböző okok, főként a rövidlátó politika  miatt a rendelkezésre álló lehetőségeket csak kis részben használtuk ki. Mint ismeretes, a JAS betűszó azt jelenti, hogy a Gripen a vadászgépek klasszikus feladatain felül csapásmérőként és felderítőként is alkalmazható, a két utóbbi feladatkör azonban nálunk erősen korlátozott mértékben realizálódott.

dsc_1559.jpg

A földi célpontok megsemmisítéséhez az amerikai AGM-65 Maverick rakéta két változatát rendszeresítettük kis mennyiségben, amelyek ugyan kiváló fegyverek, de felhasználási területük korlátozott, ezen felül jóval költségesebbek a többi szabadon eső precíziós irányítású eszközhöz képest.

p1060667_resize.JPG

Hagyományos, vagy irányított bombafegyverzetet nem rendszeresítettünk, pedig ezek napjaink légi hadviselésének alapvető fontosságú fegyverei, nem véletlenül integrálta több típusukat is a svéd Saab a Gripen-ek fegyverrendszerébe.

6_resize_7.jpg

Az a szokatlan helyzet állt elő, hogy a JAS-39-esek szolgálatba állítását követően vásároltunk a gépekhez öt ultramodern Litening III lézeres célmegjelölő konténert, amelyeknek azonban nem volt mit célra vezetni. Pilótáink ugyanakkor már gyakorolhatták szimulációs üzemmódban a precíziós bombázást, mégpedig a NATO-ban szokásos magas szinten, a JTAC előretolt földi megfigyelőkkel együttműködve.

dsc_0145.jpg

Éleslövészeteken azonban csak a gépek fedélzeti gépágyúi álltak rendelkezésre, amelyeket kis távolságból lehet hatásosan alkalmazni és erre az esetek nagy részében nincs mód, mert veszélyes, hiszen ha az ellenfél a kézifegyvereken kívül más komolyabb eszközzel, pl. gépágyúkkal, netán MANPADS (hordozható) légvédelmi rakétákkal is rendelkezik, akkor lelőheti a repülőgépet. A korszerű irányított bombákat azonban az említett légvédelmi eszközök megsemmisítési zónáin kívülről is be lehet vetni, ami nagymértékben növeli a repülőgépek biztonságát.

9_4.jpg

A bombafegyverzet hiányát szakmai fórumokon már több alkalommal említették, de érdemi lépés a közelmúltig nem történt. Aztán eldőlt, hogy a V4 EUBG CAS képességet hazánk vállalja magára. Magyarra fordítva ez a Visegrádi Négyek úniós közös  harccsoportjának közvetlen légi támogatási képességét jelenti, amihez azonban elengedhetetlenül szükségesek a lézervezérlésű bombák. A közvetlen légi támogatás a saját csapatok  közelében lévő ellenség pusztítása, amikor nagy a veszélye annak, hogy nem szándékosan kárt okozhatnak a hazai, vagy szövetséges katonáknak. Sajnos erre már sok példa volt az elmúlt évtizedek háborúi során, ezért nagyon magas szintű képzettséggel rendelkező gyakorlott földi irányítók és pilóták hajthatják végre.

l159alca05_resize.jpg

2014 áprilisában döntötte el a honvédelmi vezetés, hogy megteremtik a Gripen-ek precíziós csapásmérő képességét, amire 2,8 milliárd forintos költségkeretet határoztak meg. A szűkös összeg természetesen nem teszi lehetővé nagy mennyiségű lézerbomba beszerzését, de a korlátozott számban rendelkezésre álló fegyverek segítségével megoldható a személyi állomány kiképzése, hiszen a veszélyes eszközök tárolása, szállítása, előkészítése, élesítése, biztosítása, gépre történő fel és leszerelése rutinná kell hogy váljon. Aztán ha  a szükség úgy hozza, egy koalíciós feladat során akár más országok készletét is fel lehet használni.

forbe_redigerad-3.jpg

A Gripen fegyverrendszerében már integrálva volt a kiválasztott bombatípus, amelynek kezeléséhez viszonylag kis tömegük miatt nem szükségesek motoros targoncák, a meglévő kézi csörlők elegendőek a gépre történő felfüggesztéshez. Ez olcsóbbá teszi a rendszeresítést, amire ugyanakkor az említett összeg nagyon kevésnek tűnik, ugyanis a CAS vagyis közvetlen légi támogatás gyakorlásához plusz repült idő lenne szükséges. Ugyancsak szükséges lenne egy kiegészítő elektronikus egység a Litening konténerekhez, amelyek képesek lennének együttműködni a földi JTAC egységeknél meglévő ROVER terminálokkal. Ezek fotók, video felvételek, célpont adatok továbbítására képesek és az együttműködés színvonalát, valamint a célok megsemmisítésének hatékonyságát növelik.

7_resize_3.jpg

A magyar Gripen flotta precíziós csapásmérő képességének megteremtése terén a Maverick mellett a legnagyobb előrelépést 2015 őszétől az amerikai GBU-12 Paveway II lézervezérlésű bombák rendszeresítésének megkezdése jelentette. Pontosan nem ismert mennyiségű és változatú fegyver érkezik be fokozatosan, amelyekkel megfelelő kiképzést és gyakorlást követően bevethetőek lesznek a Gripen-ek. Érthetetlen módon nem nyilvános okok miatt csak két évvel a bombák beérkezését követően kezdhették meg pilótáink a repüléseket ezekkel a fegyverekkel, pontosabban a nem éles, robbanóanyagot nem tartalmazó változatukkal.

A V4 országok közül így már csak Szlovákia lesz egyedül, amelynek légierejéből hiányoznak ezek az eszközök, a lengyelek az F-16-osokhoz, a csehek az L-159-esekhez rendszeresítették a GBU-12-eseket, de náluk is napirenden van a Gripen-ek hasonló felfegyverzése.

A lézerbombák rendszeresítése nagy előrelépés, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ezek bevetése időjárásfüggő. Felhőzeten keresztül nem alkalmazhatók, legalábbis a repülőgép ebben az esetben nem képes a rávezetésére, de a földi JTAC egységekkel együttműködve megoldható, amennyiben közvetlen légi támogatás a feladat. Az ellenség hátországában végzett bombázásnál jobb, ha kombinált lézeres és műholdas irányítási rendszerrel ellátott bombákat alkalmaznak, ezek integrációja ugyancsak megtörtént a Gripen-en, azonban a kettős módozat miatt lényegesen költségesebbek.

forbe_redigerad-2.jpg

Néhány szó magáról a  GBU-12-esről.

Az USA-ban a hatvanas évek elején dolgozták ki a földi célpontok nagy pontosságú megsemmisítésének módszerét, amit röviddel később már gyakorlatban is alkalmaztak Vietnamban. 1972 végéig már 18 ezer különböző változatú lézervezérlésű bombát használtak fel, amelyek nagy többsége megsemmisítette a számára kijelölt célpontot. A kedvező tapasztalatok alapján végzett továbbfejlesztés eredménye volt a Paveway II típuscsalád, amelynek legkisebb tagja lett az 1976-tól rendszeresített GBU-12-es. Ez a 225 kg-os, vagy másképpen 500 fontos tömegű Mk82-es „buta” bombán alapul, amelyet percek alatt fel lehet „okosítani” az irányító készlettel. Az orr gyújtó helyére rögzítik azt a közbetétet, amelyre felcsavarozható a kompakt félaktív önirányító berendezés elöl a gömbcsuklós felfüggesztésű lézer detektorral, a termo akkumulátoros áramforrással, a pneumatikus kormány mozgató rendszerrel, és az ezt kiszolgáló nagynyomású gázgenerátorral. A bombatest végén a fenékgyújtónál rögzíthető az aerodinamikai stabilizálást biztosító szekció, amely a leoldást követően kinyíló felületeket tartalmaz.

dsc_1342_resize.jpg

Az önirányításhoz külső forrás besugározza a célpontot, az erről visszaverődő szórt lézerfényt érzékeli a bomba orrán lévő négy kis detektor. Ezeket úgy helyezték el négyzet alakban, hogy látószögük egy kis területen átfedi egymást. Ha csak egy „látja” a fényt, akkor helyesbítő kormányparancsot dolgoz ki az önrávezető rendszer egészen addig, amíg mind a négy detektorba egyszerre érkezik lézerfény. Ez azt jelenti, hogy a bomba pontosan a cél felé zuhan. A kormányzás meglehetősen durván történik, az egymással szemben  közös tengelyen lévő felületek véghelyzetig térnek ki, és a kívánt irányba „lökdösik” a fegyver orrát. Megoldották azt is, hogy ha egyidejűleg több repülőgép támad egymáshoz közel lévő célokat, akkor a bombákat ne zavarhassa meg a többszörös visszavert lézerfény. Minden bomba a saját eltérő frekvenciáját veszi csak, a többit nem. Ez természetesen alapos előkészítést igényel a JTAC egységekkel, ha a Gripen saját maga számára végez célmegjelölést a Litening konténerrel, akkor egyszerűbb a helyzet.

maxresdefault_1.jpg

A GBU-12-es több változatban készül, az egyik legelterjedtebb precíziós irányítású fegyver, amelynek már tízezernél több példányát használták fel az elmúlt évtizedek háborús konfliktusai során kb. 60%-os eredményességgel. Az „egy bomba egy cél” reklámszlogen természetesen nem igaz, a már említett korlátozó tényezők, úgymint a felhőzet, sűrű harctéri füst sok esetben hiúsította meg a végső célra vezetést, ekkor a bomba csak kevésbé pontosan a közelben csapódott be. Remélhetőleg a magyar Gripen-ek „élesben” soha nem kényszerülnek majd a GBU-12-esek bevetésére, amelyek ugyanakkor komoly potenciáljuknál és lehetőségeiknél fogva elrettentő hatást is gyakorolnak.

                                              

A bejegyzés trackback címe:

https://jetplanes.blog.hu/api/trackback/id/tr2813085932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.