2018 október közepétől megkezdődtek a rendszeres kiképzési repülések a felújított Mi-24-es harci helikopterekkel, amelyek a hajdani Phoenix század mai utódjához kerültek. Az első négy gép az eredetileg tervezett április helyett szeptember 10-én érkezett vissza Szentpétervárról egy An-124-es fedélzetén, amit követően sor került az összeszerelésükre és berepülésükre. Utóbbi új elemeket is tartalmazott, ugyanis a kismértékű korszerűsítés során modern, de civil szabványú, és kereskedelmi forgalomban szabadon beszerezhető navigációs berendezéseket is beépítettek, amelyek tesztelése, és a működésük ellenőrzése plusz feladatot jelentett.
A hét év naptári, és ezer repült óra üzemidő hosszabbítást kapott gépek eddigi költsége 21 milliárd forint volt, ami több kérdőjelet vet fel, hiszen ilyen rövid időre nem biztos, hogy megéri a dolog. Pláne úgy, hogy az említett összegen felül további kiadások jelentkeznek, aminek mértéke még nem ismert. Mivel a régi hajózó állomány jelentős része a 2010 utáni forgószárnyas "mélyrepülés" következtében (volt rá eset, hogy alig 1-2 üzemképes helikopter állt rendelkezésre) "szétszéledt", pótlásuk komoly gondot okoz. Hiába kerestek meg közülük többeket, a fiatalabbak számára nem opció a hét év, hiszen akkoriban fog kikoppanni a Mi-8/17 üzemideje is, és egyelőre nem látni, hogy a H-145M állomány vagy (és) a még csak papíron tervezett új közepes típus képes lesz-e "felszívni" a felszabaduló humán erőforrásokat. Mivel Magyarországon minden "kampányszerűen" történik, a jelenlegi látványos haderő fejlesztési programoknak bármikor egy pillanat alatt vége szakadhat, amennyiben a gazdasági helyzet, vagy egyes vezetők kénye-kedve úgy hozza.
A Mi-24 "feltámasztása" a katonai repülés iránt elkötelezettek számára örömteli esemény, hiszen egy potens és ikonikus fegyverrendszerről van szó. Vagy talán mégsem? Nem túlzás kijelenteni ugyanis, hogy a kismértékű korszerűsítéssel elértük a nyolcvanas évek színvonalát. Az orosz Geofizika NVG éjjellátókkal, az említett korszerű Garmin és Sander navigációs berendezésekkel kaptunk némi képesség javulást, de ezek nem integrált formában kerültek beépítésre. A tényleges éjszakai harcképességhez azonban mindez még nem elég, ahhoz integrált FLIR rendszer és korszerűbb fegyverzet kéne.
A Mi-24-es hivatalosan sohasem volt kivonva a szolgálatból, "csak" a repülések szüneteltek 2012 vége óta. Pontosabban akkor már évek óta csak a kettő, még a Dunai Repülőgépgyár Rt. által nagyjavított ex-keletnémet "P", azaz a 335 és 336 oldalszámú gép repült. A többi finoman szólva nem szakszerűen konzerválva rozsdásodott a szabad ég alatt. Noha "rendszerben voltak" , mégis inkurrenciaként értékesítve lett egy sor tartozék, eszköz, kiszolgáló berendezés, stb. Még a négycsövű géppuskákat is eladták, pl, egy vadász bolt kínálatában szerepeltek természetesen hatástalanítva. A hatástalanítás pedig visszafordíthatatlan, azaz többet ezekkel a fegyverekkel nem lehetett számolni. A nagyjavítás során így minden bizonnyal az oroszok új, vagy régi , de még használható fegyvereket építettek be, jó pénzért. Felelős? Fel sem merül.
A fegyverzet további kérdéseket is felvet, hiszen a Mi-24V/P legfontosabb eszköze a Sturm páncéltörő rakéta egyrészt már nem korszerű, másrészt nehezen hozzáférhető, például a cseh és lengyel Mi-24-esek sem alkalmazzák már. A korszerűbb Ataka elvileg kompatibilis a meglévő Raduga irányító rendszerrel, de kérdéses a fegyver hozzáférhetősége, hiszen elvileg orosz forrásból nem lehet vásárolni a NATO embargó miatt. Kerülő úton talán.
Az első etapban vissza érkezett gépek (711, 720, 335, 336) gépek közül az anno utolsóként 1985-ben rendszeresített 720-as egyik berepülését sikerült lencsevégre kapni, így ennek a gépnek a rövid képes története következik most a fotógyűjteményemben történt pár órás "turkálás" után.
Repülőnapi szereplés
Budapest felett. A vezérgép a 720-as
Éleslövészeten a "nulla pontnál"
Sturm indítás a 720-ról. A rakétát nyíl jelöli
Nagyjavításon a Dr RT kishangárjában 1993 őszén
A TV3-117V hajtóművek
A régi műszerfal (nem a 720-as)
Nyolc Sturm indítócsővel a 720-as. A Raduga rakéta rávezető rendszer optika védő ajtaja még nyitva van
Szolnokon a "nem kivonás" évei alatt, gyalázatos tárolási körülmények között, hajtóművek és főreduktor nélkül
Újra a levegőben 2018 őszén
A tehertér ajtó előtt nem "kapaszkodó", hanem VOR antenna látható. Az ASzO infracsapda szóró kazetták száma és helye változott.
A hajtómű fúvócső körüli réstakaró már néhány üzemóra után égett, elszíneződött
A tervek szerint novemberben érkezik vissza Oroszországból a 331, 332, 334 és 338 számú "P", és elvileg ekkor kéne kiszállításra kerülnie a kijelölt további négy "V" változatnak, "név szerint" a 713, 717, 718 és 719 számú gépnek.