Az amerikai Bell/Boeing CV-22 Osprey (Halászsas) billenő rotoros gép hazai nyilvánosság előtti "bemutatkozása" köszönhetően a gyatra szervezésnek és kommunikációnak siralmasan sikerült. Az előzetes hírveréssel szemben az USAF állományába tartozó géppár egy sem látványosnak, sem érdekesnek, ellenben zajosnak bizonyult lagymatag áthúzást végzett a Duna belvárosi szakasza felett, majd távozott. Sokan emiatt áztunk az esőben több mint egy órát, és még a bennfenteseknek sem volt érdemleges, és ami a fő, pontos információjuk arról, hogy mit és mikor láthatunk, érdemes-e még tovább várni.

A tényleges "bemutató repülés", amit vártunk volna, az ennél jóval érdekesebb. A repülésbiztonság mindenek felett áll, de az erre való hivatkozás sem magyarázhatja a dolgot, mivel a szóban forgó típus  már számos alkalommal szerepelt nagyközönség előtt, a tömeg közvetlen közelében. A Special Operation Forces állományában lévő gépek személyzete számára napi rutin az ismeretlen területen akár éjszaka végzett leszállás, a rossz látási viszonyok melletti kis magasságú repülés, de a gépek tényleges képességeiből semmit sem láthattunk. Pedig igazán nem nagy fáradságba került volna az "átalakulás" bemutatása, nagyobb sebességgel végzett áthúzás, függeszkedés, netalán a SOF katonák kötélen lecsúszása egy magyar aknász naszádra, vagy pontonra stb. De ha ilyet kíván valaki látni, ahhoz külföldre kell mennie. A Halászsas repülési képességeiről talán ízelítőt nyújt a néhány alábbi fotó, amelyeket brit földön készítettem Fairfordban és Farnboroughban.

Repülőgép üzemmódban, nagy sebességgel

Pára kicsapódás a szárny felett

Hajtóművek függőlegesbe fordítva, lassítás a helikopter üzemmódhoz

A proprotorok végein keletkező örvénylésben kicsapódik a levegő páratartalma

Felszállás utáni forduló. A proprotorok szinkronizáltan forognak, egymással ellentétes irányban

A 90 fokos, vagy még intenzívebb, akár leborításig fokozható bedöntés normális manőver a Halászsas számára. A képen a tengerészgyalogság MV-22-ese