A légierő egyik legfontosabb bázisán az utóbbi években megszaporodtak a látnivalók. Egyrészt kibővült a típus választék, még az An-26-os teherszállítók nemrégiben történ kivonása ellenére is, másrészt magán a bázison is komoly átalakítások, fejlesztések történtek. Pontosabban még mindig történnek, most az északi  Lima zóna környékén folynak nagyszabású földmunkák. Mindig találkozni érdekességekkel, ami pláne akkor jelent élményt a kívülállók számára, ha az időjárás is megfelelő. A ronda ködös, felhős szürke őszi idő november 18-án átmenetileg megadta magát a napsütésnek, így a soron következő reptér látogatásomon kívánni sem lehetett volna ideálisabb feltételeket a fotózáshoz. 

Mivel régi igazság, hogy egy kép néha többet mond ezer szónál, ennek jegyében ha rövidebben is, de igyekszem néhány érdekességet megosztani a fotók kapcsán. A következőkben már időrendben következnek az érdekességek.

Már "szertartás", hogy a reptér felé közeledve a körforgalomnál felállított MiG-21MF-ről néhány kép készüljön, legalábbis ha ehhez kedvezőek a fényviszonyok. Most nagyon kedvezőek voltak. A hetvenes évek legfontosabb típusa mai szemmel is impozáns, ami szép, az többnyire jó is, az akkori követelmények jelentős részének megfelelt a típus, nem véletlenül lett ez a világon legnagyobb számban (több mint 12 ezer) gyártott szuperszonikus vadászgép.

Látogatásunk célja egy új típus bemutatkozása volt, az L-39NG katonai gyakorlógépről már beszámoltam előbb, most csak érintőlegesen említem. A  délutánra tervezett repülése előtt volt idő és ami a fő, lehetőség a reptér más pontjait is végig látogatni, egyetlen kivétellel. A fegyveres készenléti szolgálatot ellátó Gripen-ek közelébe csak különlegese engedéllyel lehet jutni.

A szállítógépek számára nemrégiben elkészült új állóhelyeken azonban mód nyílt a szemlélődésre, sétánk a repülésre előkészített Dassault Falcon 7X-ek mellett kezdődött. A két gép kismértékben különbözik, a 607-es számú orra felett a pilótafülke szélvédője előtt egy kis "ablak" látható. Ez mögött építették be az EFVS (Enhanced Flight Vision System) kameráját, amely rossz látási viszonyok esetén is biztosítja a biztonságos leszállás feltételeit. Mégpedig olyan reptereken is, amelyek nincsenek felszerelve CAT III szintű műszeres leszállító rendszerrel. A kamera infravörös hullámhossz tartományban működik és "átlát" a ködön, azaz a pilóta ennek segítségével biztonságosan leteheti a gépet. 

"Házi múzeum". A régen üzemelt típusokból egy-egy példány sorakozik a KRÜ javító hangár előtt

Airbus A319 az új zónában. A bázison megszokott látvány egy fehér Dacia Dokker furgon, az oldalán nagy kék ACE felirattal. Ez a Ferihegyen üzemelő Aeroplex of Central Europe cég autója, és civil repülő műszakiak használják. Mivel a szóban forgó repülőgép műszaki szempontból azonos az utasszállítóval, a már komoly rutinnal rendelkező B1 és B2  jogosítású (ennek semmi köze a  bombázókhoz) szerelők segítséget nyújtanak a katonáknak az üzemeltetéshez. 

Falcon 7X beépített utaslépcső. "Cirok tábornok" azaz a seprű fontos segédeszköz. Mivel az ajtó felfelé behúzva záródik, ezért a lépcsőfokokról lepotyogó szennyeződés a kabinba kerülhet. Ezt hivatott zárás előtt eltávolítani a "spec szerszám".

Falcon-ok ellenfényben

A csomagtérbe történő bejutást könnyíti meg a beépített,  összecsukható létra

Kivontatták a Gripen-eket a délutáni repülésre. Háttérben a nyáron kivont An-26-osok

A több négyzetkilométeres területű repülőtereken kiterjedt állatvilág él. A madarak veszélyt is jelenthetnek a gépekre, ha azokkal a fel- vagy leszállás közben ütköznek. De egyéb fajok is megtalálhatók. Sikló igyekszik fedezékbe egy kis sütkérezés után.

Jól nyomon követhető a vakond föld alatti útvonala

Külföldre indul a 605-ös Airbus. Koszovóba repül, hogy hazaszállítson egy vírusfertőzött magyar békefenntartó katonát. A gép rendelkezik egészségügyi felszereléssel, az utastér végében rögzített ágy mellett életfenntartó eszközök, rendszerek állnak rendelkezésre. A képen éppen megkezdődik a futóművek behúzása.

Amíg tart a pilóták repülés előtti "briefing-je" (a feladatok részletes megbeszélése) a néptelen zónában is készült néhány kép a Gripen-ekről.

A gépek orrkúpján előrenyúló Pitot-cső a levegőhöz viszonyított sebesség mérésére szolgál. A gép körül mozogva figyelni kell rá, egyrészt sérülést okozhat, másrészt a figyelmetlen személy akaratán kívül megrongálhatja, ha nekiütközik. A Pitot-cső tövénél két oldalt egy-egy kis tenyérnyi lemezke található, ezek nagy repülési állásszögnél szándékos örvénylést keltenek, ami hátrafelé egyre nagyobb lesz, és kedvezően befolyásolja a törzs feletti áramlást. 

Egy repülési napra általában 4-6 gépet jelölnek ki, kettő fegyveres készenléti szolgálatot lát el, néhány karbantartáson van itthon, vagy Svédországban. 

A szárnyvégeken lévő rakétaindítóknak van egyéb funkciója is. A mellső és hátsó részükben (WTU=Wing Tip Unit) helyezték el az elektronikus hadviselésre szolgáló (EWS) rendszer antennáit. Ezek detektálják a gépet érő sugárzást, a hozzá tartozó rendszer megállapítja a veszélyforrás jellegét (repülőgép fedélzeti, földi felderítő, vagy tűzvezető radar, stb.).  Ezen felül a függőleges vezérsíkon és a gép több más pontján elhelyezett antennákkal együtt képesek passzív és aktív módban is működni, de ennek részletei már nem a nyilvánosságra tartoznak, így én sem tudhatom. Amikor újak voltak a gépeink, a szóban forgó antennák egy része még másképpen nézett ki, azóta korszerűsítették a rendszert, amiből külsőre csak apró eltérések látszanak. A rakétaindítón látható "izé" nem rakéta, csak annak gyakorló változata. Az infra detektora azonos az "élessel", de nem tartalmaz robbanóanyagot és hajtóművet, emellett amint látszik, hiányoznak róla a kormányfelületek. Célbefogás gyakorlásához viszont tökéletesen megfelelnek. A narancssárga kis zászlókat a felszállás előtt el kell távolítani. Az első takarja a cél közelségét érzékelő lézeres rendszer szenzorait, a hátsó kisebb pedig a fegyver élesítését biztosító karnál található. Utóbbi egy kis "T" alakú fogantyú, amely most a "zöld" állásba fordítva blokkolja a fegyvert, a "pirosba" élesíti. De ez csak az "igazi" rakétára vonatkozik, ez esetben inkább csak a procedúrák gyakorlását, beidegzetté válását segíti. 

Békaperspektívából

Ami sárga, vagy piros, azt a felszállás előtt el kell távolítani. Ezek különféle biztonsági eszközök, amelyek megakadályozzák az adott pont sérülését, vagy  a szennyeződés bejutását. 

Különösen fontos a szívócsatornák tisztasága, mert nem olcsó dolog a sérült kompresszor javítása. Ha csak egészen apró beverődések keletkeznek a lapátokon, azt a vonatkozó technológiai utasítás alapján minősítik, és ha a mértéke átlépi a limitet, akkor csere. A Gripen szívócsatornája fix geometriájú, a 2 Mach körüli maximális sebesség elérésére képes gépeken még nem szükséges a beáramló keresztmetszet szabályozása. Ha jól tudom még ezt a sebességet sem nagyon használják ki, ezt nem elsősorban az ország kis mérete korlátozza, hanem inkább az üzemanyag mennyisége. A szívócsatorna oldalán lévő DANGER felirat nem véletlen, ha egy embert nem is, de kisebb tárgyakat beszívhat, ami a hajtómű sérülését okozza. Hajtómű próba idején, amikor magasabb teljesítményen  üzemel, nem is szabad a közelében tartózkodni. 

Az egyik legfontosabb "tartozék" a Litening konténer. A lézeres célfelderítő és megjelölő berendezésből öt darabot vásároltunk, ezek a Gripen csapásmérő képességének fontos elemei. Az orrában lévő forgatható "gömb" optikai rendszereket tartalmaz, amelyeket a fel- és leszállás idejére befordítanak, hogy ne érje őket szennyeződés. A levegőben  szálló rovarok tömege rákenődve rontaná a kamerák hatékonyságát. A Litening nem olcsó jószág, darabja legalább másfél millió dollár. Cserébe éjszaka is biztosítja a precíziós pontosságú csapásmérést, lézervezérlésű bombákkal, amelyek néhány éve már rendelkezésre állnak a magyar gépekhez is. 

A jobb  szívócsatorna oldalán lévő nyitható GCP (Ground Crew Panel) panel a műszakiak fontos eszköze. Ellenőrizhető innen a hidraulika rendszerek feltöltöttségi szintje,  a segédhajtómű, vezérelhető a tankolás, vagy éppen blokkolható a fegyverzet felfüggesztők áramellátása a függesztmények (rakéták, bombák, póttartályok) fel- és leszerelése közben. És ennek közelében  csatlakoztatható az indítást kívülről figyelő műszaki fejhallgatója (headset) is.  A panel alatt található az üzemanyag feltöltőcsonk, előtte pedig az adatátviteli és azonosító rendszerek adatainak feltöltése céljából lehet külső elektronikus berendezést csatlakoztatni. 

A jobb oldalon lévő főfutómű gondola. Azaz ide húzza be a gép a kerekét. A bőrtáskában helyezik el a karbantartási munkák során szükséges záródugókat, védő borításokat, mivel a repülésben alapvető, hogy egy megbontott berendezés nyílásait legyen az hidraulikus, elektromos, azonnal védőburkolattal kell ellátni, nehogy szennyeződés kerüljön bele. A vastag sárga "cső" az nagynyomású levegőt tartalmaz, ami a szárnyvégen lévő infravörös rakéták érzékelőjének mélyhűtéséhez szükséges.

A bal oldali főfutó gondola. A futómű bekötési csomópontja nem véletlenül ferde, noha teherviselési szempontból egyszerűbb megoldása is lehetett volna. A kb. 45 fokban fel és hátra néző forgástengely miatt nem szükséges külön elfordító mechanizmus, a kerék így a legkisebb helyet elfoglalva "lapjával" kerül a futómű gondolába. 

"Tango" (T, training) azaz gyakorló feladatra indul a "keszi" vagyis a fegyveres készenléti szolgálatot ellátó gép. A szárnyvégen "éles" rakéták, amit a harci részen (robbanó tölteten) lévő sárga és a hajtómű szekción lévő barna körben futó csík jelöl. 

Általában tartalék gépet is biztosítanak, mivel előfordul, hogy a technika ördöge nem alszik és valamelyik gépet letiltja a fedélzeti elektronika önellenőrző rendszere. A harci gépek sehol a világon nem olyan megbízhatóak, mint egy utasszállító, ahol mindennek van tartalék rendszere, és akkor is teljes biztonsággal repülhet, ha például az egyik hajtóművön lévő generátor hibás. Ekkor a farokrészben lévő segédhajtómű biztosítja a másik független áramforrást. A harci gépeken nincs minderre felesleges hely.

Kiképzési repülésen a Falcon 7X. Mindig megcsodálom a fényes festését, ami némileg ellentmond a "katonás" szürke színnek.

Felszálláshoz gurulnak a Gripen-ek. Van különbség a két gép között. Nem találós kérdés, az elsőnek zárva, a hátsónak nyitva vannak a futógondolák áramvonalzó lemezei. Ha a gép a felszállás előtt vagy a leszállás után kis sebességgel gurul, akkor kinyílnak, nagyobb sebességnél bezáródnak. Ezzel kisebb az esélye a kerekek által felvert szennyeződés bejutásának, ezenkívül behúzott helyzetben kisebb a gép légellenállása.

Éppen bezáródik

Felszállás max. gázon. Ez azonban messze nem a legnagyobb hajtómű teljesítményt jelenti. A gázkart a "maximális" ütközőjén át lehet tolni, ekkor kapcsolódik be az utánégető, amely a látványos tűzcsóvát húzza. Ekkor a tolóerő 30-40%-al is megnő. Ezt általában akkor használják, ha a gép nagyobb harci teherrel száll fel, vagy amikor elfogásnál gyorsan utol kell érni a célt  és természetesen légi harcban. Csak éppen zabálja az üzemanyagot, ami a Gripen esetében másodpercenként akár 5 liter is lehet. A gép törzsén hátul a szárnytőben három sötét négyzet látható, ezek az infracsapda szóró kazetták, amelyek látványos "tűzijátékot" képesek bemutatni. Alul egy negyedik hasonló is van, de a fő feladatuk nem a látványosság, hanem az ellenfél által a gép ellen indított infravörös önirányítású rakéták megtévesztése. A kirepülő és a géptől távolodó izzó töltetek nagyobb hőt bocsátanak ki, mint a gép hajtóműve, ezért a régebbi típusú rakéták becsaphatók.

Talán légiharc lesz a feladat? A pilóta a gép mögötti hátsó légtér figyelésre szolgáló tükröt állítja be. A kabintető kereten több tükör szolgál erre a célra. 

Felszálláshoz gyorsít  a 44-es kétüléses JAS-39D. A "kacsa" vezérsík és a szárnyon hátul lévő "elevonok" (a bedöntési és  bólintási szöget szabályozó felületek) ellentétes irányban térnek ki. A cél olyan légerők létrehozása, ami megemeli a gép orrát.

Az elemelkedés pillanata, az említett kormányfelületek már közel semleges helyzetben, mert a gép állásszögét már nem kell tovább növelni a felszálláshoz.

Visszatért Koszovóból a beteg katonát szállító Airbus.

Állóhelyre gurul, még pörögnek a CFM56-5 hajtóművek

Háttérben a "halálcsillag", ahogy a reptéri szleng nevezi a tornyot

Már alkonyatban tértek vissza feladatuk befejezését követően

A lenyugvó Nap sárgás fényű

Ugyancsak alkonyodott, amikor a látogatásunk egyik célja a vadonatúj cseh L-39NG felszállt. ("róla" már volt külön blogbejegyzésem)

A tartalmas és eseménydús nap  dokumentálásának lehetőségéért köszönet illeti a bázis vezetését és Szausev Xénia főhadnagy sajtótisztet.