2017. április 5-én miniszteri bejelentés ismételten (a közelmúltban már szóba került) tudatta, hogy a Honvédség "állományában lévő" Mi-24-es harci helikopterek üzemidejét 2023-24-ig meghosszabbítják. Ez arra utal, hogy elvileg még szolgálatban voltak, pedig nem. Az utolsó kettő "ex-NDK" P verzió SEM repül már 2012 óta, és jó magyar szokás szerint nem túl szakszerű konzerválást követően rohad Szolnokon.
Pedig a típusra nagy szükség lenne, hiszen a szárazföldi erők hatékony légi tűztámogatása elképzelhetetlen harci helikopterek nélkül. A forgószárnyas repülő eszközök széleskörű felhasználhatósága közismert, a katonai célú helikoptereknek is számtalanszor vették már hasznát természeti katasztrófák során. Szeretnénk remélni, hogy nem csak a migránsválság, (erre a varázsszóra mindenre azonnal kerül pénz) és a határ menti őrjáratozás szükségessége diktálja a Mi-24-esek "felélesztését". Vannak ugyanis olyan információk, hogy amíg a rendőrségi vagy egyéb helikopterekre rá sem hederítenek a drótkerítést vagdosó közel-keleti emberek, addig ha a katonai helikopterek jellegzetes hangja közelít, hanyatt-homlok rohannak vissza. Afgánok, szírek, irakiak, stb. ISMERIK a Mi-8-ast, Mi-24-est, és rossz emlékeik vannak róluk. Azonban a honvédségnek ettől függetlenül égetően nagy szüksége van helikopterekre, és a hiányt csak részben enyhíti a nagyjavításról hamarosan visszaérkező négy Mi-17-es.
A harci helikopterek reaktiválása felvet egy sor kérdést. Páncéltörő rakéta fegyverzetük üzemideje lejárt, nem valószínű, hogy a szükséges mennyiségben beszerezhető, és az említett idő intervallumra nem is biztos, hogy érdemes. Marad a géppuska/gépágyú lőszer és a nem irányított rakéták, ami békeidőben elegendő lehet, de a legfőbb képesség, a harckocsi elhárítás valószínűleg nem áll majd rendelkezésre.
További fontos kérdés az ütemezés. A Mi-24-eseket nagyjavításra kell küldeni, mégpedig külföldre, hiszen az erre szakosodott Dunai Repülőgépgyár ez irányú magas szintű képessége régen megszűnt a rövidlátó politikai érdekek következményeként (csak megjegyzés, rajtunk kívül NINCS még egy kelet európai ország, amelynek NINCS SAJÁT katonai repülő eszköz javítási képessége)
A gépek kiszállítása, javítása és visszaérkezése után kezdődhet meg újra a hajózók képzése, Hiába bővítették tapasztalataikat Afganisztánban a "mentor csapat" még meglévő tagjai, a repülő eszközök vezetése nem olyan, mint a biciklizés, amit nem lehet elfelejtetni. Azt csak a politikusok hiszik. Tehát ha azonnal elkezdődik a folyamat, akkor kb. két év múlva lehet újra bevethető harci helikopterről beszélni. További hasonlóan fontos tényező, a műszakiak kérdése. Szolnokon rendelkezésre állt a megfelelő állomány, de a létszámuk nagyon lecsökkent. A frissen képzettekből hosszú idő alatt lehet megbízható és kellő szaktudású szakembert nevelni, pláne azokon az alapokon, ami most rendelkezésre áll. (a tiszthelyettes képzés keretén belül elképesztő módon lecsökkent a szakirányú óraszám)
Ha megvalósul a hat Mi-24-es újbóli szolgálatba állítása, akkor sajnos borítékolható, hogy a helikopter típusváltásra, korszerű nyugati típus beszerzésére belátható időn belül nem kerülhet sor.
