....a Zrínyi 2026 haderő fejlesztési programban.
A légierő helikoptereinek, a szárazföldi erők páncélos és mobil tüzérségei eszközeinek cseréje után, (pontosabban közben, hiszen ezek sok évre elnyúló folyamatok) most a légvédelmen a sor. A sajátos hazai kommunikáció adós maradt a részletekkel, csak a külföldi sajtó közleményekre hivatkozhatunk. Az eredeti forrás az amerikai Defence Security Cooperation Agency híre szerint Magyarország 180 db AIM-120C-7 AMRAAM típusú rakétát, valamint Sentinel radarrendszert vásárol, aminek lehetséges (de nem valószínű) összköltsége mintegy 500 millió dollár. Ez azonban csak egy maximális keretösszeg, vagyis rossz úton jár, az aki ezt elosztja a rakéták számával aztán felháborodik. Kétségtelenül költséges az AMRAAM, de az említett összeg egy sor egyéb tételt is tartalmaz.
AMRAAM magyar Gripen szárnya alatt
A hazai médiumok többsége totálisan félreértette a dolgot, és a Gripen-ek fegyverzet bővítésének vélték a beszerzést, aminek alapot ad az a tény, hogy a szóban forgó rakéta típus eredetileg repülőgép fedélzeti fegyvernek készült, és hasonló rakéták már rendszerben állnak a magyar légierő gépein.
Az USAF F-16-osa a szárnyvégen hordozza az AMRAAM rakétát
Azonban ebben az esetben nem erről van szó, ugyanis az AMRAAM alkalmazásban van földi indítású légvédelmi rendszer részeként is. Több verzióban elérhető, létezik terepjáróra szerelt mobil 4-5 indítósines, és zárt konténeres, telepíthető típusa is. Utóbbi a norvég együttműködéssel fejlesztett NASAMS rendszer, amely már számos országban szolgálatban áll.
A norvég Kongsberg együttműködésével létrejött NASAMS
Noha a rakéta kinematikai paraméterei miatt "csak" 10 km-es magasság alatt és 20 km-es távolságon belül lévő légi célok megsemmisítésére képes, potens rendszerről van szó. Ha megfelelt az USA, Hollandia, Norvégia, Finnország, Spanyolország, Ausztrália, Litvánia, Indonézia, Omán, Qatar (bár utóbbi helyen már nagyobb hatótávú, eltérő rakéta típussal lesz üzembe állítva) légvédelmi erői számára, akkor minden bizonnyal jó lesz nekünk is. Hogy fontos rendszerről van szó, azt talán nem bizonyítja jobban semmi, mint az a tény, hogy az USA fővárosa Washington körül mindössze három helyen telepítették, a rendszer elemei ugyanis egymástól akár több tíz kilométerre is elhelyezhetők, így az oltalmazott terület nagysága akár nagyobb is lehet, mint egy egyébként dupla hatótávolságú rakétával rendelkező komplexum esetében.
Amit hiányolok, az a hazai információ hiány. A DSCA közlemény alapján nem lehet tudni, hogy lesz-e a rendszerhez egyébként rendelkezésre álló elektro-optikai célfelderítő rendszer, amely a radar alkalmazása nélkül biztosítja az elfogást, lesz-e és ha igen, milyen mobilitást biztosító megoldás, stb.
Néhány további fotó a SL-AMRAAM (Surface Launched) és a NASAMS rendszer elemeiről
A Hummer terepjáróra telepített rakéták
A NASAMS elemei között ott van a mobil harcálláspont, az energia ellátó aggregátor és a saját felderítő/tűzvezető radar.
(saját fotók)
