1972. május 10-én emelkedett először levegőbe az amerikai Fairchild repülőgépgyár által fejlesztett A-10 Thunderbolt II csatarepülőgép. A szuperszonikus korszakban formabontó visszalépésnek tűnő típus igazolta a koncepció helyességét, azóta sokszor bebizonyosodott, hogy a korszerű hadviselésben megvan a helye az alacsonyabb sebességtartományban üzemelő harci repülőgépeknek. Az 1991-ben lezajlott Öböl-háborúban a "Varacskos disznók" hatalmas veszteségeket okoztak az iraki erőknek, és a többi konfliktusban is minimális veszteség mellett tevékenykedtek az A-10-esek. A közben modernizált típus felett azonban mégiscsak eljárt az idő, már többször került szóba a nyugdíjazása, de újabb haladékot kapott. Még néhány évig bizonyosan üzemel majd az eredetileg több mint 700 példányban épített gép kb. negyede.
A híres hétcsövű 30 mm-es gépágyú változatlanul a fő fegyvere, amelynek nem képes a korszerű harckocsik páncélzata sem ellenállni. A modernizálások során alkalmassá tették arra hogy az ágyút éjszaka is használhassák, amikor a gépnek földközelben kell fokozottan veszélyes körülmények között repülnie. Az A-10-es képessé vált lézer és műholdas vezérlésű bombák bevetésére is, így a közeli hatótávú légvédelmi eszközök veszélyével nem kell számolni.
Európában már nincs állandó A-10-es alakulat, az spangdahlemi volt az utolsó, amit kivontak
11 fegyverzet felfüggesztő
A hengeres lőszertartályban 1350 db 30 mm-es 'skuló" fér el
Az ágyú élettartama több mint százezer lövés
Összesen 16 infracsapda szóró kazetta található a gépen (480 töltet)
Az A-10C korszerűsített pilótafülkéje
A GAU-8 Avenger gépágyú munkában az Aranyosgyéres melletti Bogát lőterén. A lövések összefüggő morajlást okoznak, hiszen az emberi fül nem képes megkülönböztetni a másodpercenként 60 dörrenést.
2015 decembere, Pápa.
