A szeptember közepén a csehországi Ostravában megrendezett NATO Days egyik érdekes színfoltja volt a svéd légierő veterán gépeinek bemutatója. A Swedish Air Force Historic Flight szolgálatból már régen kivont, de felújított és újra repülőgépes állapotba hozott gépei különlegességnek számítanak, és az utóbbi években rendszeres résztvevői a minden szeptemberben sorra kerülő NATO Days-nek. Felmerül a kérdés, hogy a katonai szövetséghez nem tartozó ország(ok) miért vesznek részt?

A NATO számos nem tag, de partner országgal tart fenn jó kapcsolatokat, ami abban is megnyilvánul, hogy a közös hadgyakorlatokon, vagy bemutatókon együttesen szerepelnek. Mindez közös érdek, mivel egy komoly katonai konfliktus esetén így már megvannak a kapcsolatok, tapasztalatok,  partnerek képességeinek ismerete, ami az együttműködés alapja.

Ezúttal a svédek a már régebben is látott Saab J-32 Lansen mellett két számunkra újdonságot jelentő (legalábbis Ostravában először láttuk) típust küldtek, a Saab J-35J Draken-t és a kétüléses Sk-37 Viggen-t. A gépek szóló műrepülés mellett részesei voltak egy különleges kötelék bemutatónak is. A Nordic Flypast azonban nem csak a svéd gépekre korlátozódott, hanem "betársult" abba a skandináv térségből a  finn és a dán légierő is egy F/A-18C Hornet és egy F-16AM Fighting falcon vadászbombázóval, amelyek természetesen nem muzeális, hanem jelenleg is aktív gépek.

A kötelék legöregebb tagja a J-32 Lansen volt. A típust 1954 és 1960 között gyártották, és finoman szólva nem ez volt a svéd repülőgép ipar remeke. A 450 gép harmada balesetben megsemmisült, ami a korszak típusai esetében nem volt rendkívüli, de az már nagyon nem mutat jól az "életrajzban", hogy száz Lansen pilóta veszítette életét. A J-32 már utánégetős hajtóművel rendelkezett, és zuhanásban képes volt a hangsebesség átlépésre.

A Saab J-35 Draken éppen az ellentéte volt a Lansen-nek, mind esztétikai formatervezés, mind pedig a repülési és harcászati képességek terén. Az 1959-től szolgálatba állt típus elérhette a 2 Mach sebességet, és képes volt a fedélzeti radarjának köszönhetően rossz látási viszonyok között is a célok elfogására. Ebben komoly szerepet játszott, hogy a világot megelőzve már alkalmazták azt az automatizált adatátviteli és rávezető rendszert, amely az ellenfél által is lehallgatható és zavarható rádió beszélgetés nélkül is biztosította a földi radarok és rávezető központok adatainak, utasításainak eljuttatását a pilóta számára. 

Az Ostravában is látott továbbfejlesztett J-35J még ettől is tovább ment, az orra alatt ugyanis elhelyeztek egy olyan infravörös detektort, amely a fedélzeti radar kisugárzása nélkül is biztosította a légi célok detektálását. A Draken egy további akkoriban egyedülálló dologra is képes volt, mégpedig arra, amit évtizedekkel később kizárólag a szovjet vadászgépeknek tulajdonítottak. Ez a "kobra" manőver, vagyis a dinamíkus lassítás, aminek valós harcban ugyan ritkán van jelentősége, de utal a gép aerodinamikai kiválóságára.  

Talán hihetetlen, de a Draken szárnyformájának kikísérletezéséhez épített csökkentett méretarányú kísérleti gép már 1952-ben elkészült, a későbbi széria gyártás során a Draken különböző változataiból összesen 644 példány épült,  amelyek közül száz került exportra Dániába és Finnországba, később pedig az osztrákok lízingeltek 24 használt példányt.

A harmadik érdekes svéd típus nem annyira a szépségével tűnik ki. A tömzsi Viggen azonban egyéb szempontból érdekes, mivel "kacsa" kormányfelületekkel és a leszállást követő kigurulás úthosszát drasztikusan csökkentő sugárfékkel rendelkezik. A kétüléses Sk-37-es bemutatta ezen képességét, a leszállás után extra rövid úthosszon belül megállt, tolatva 180 fokot fordult, majd ellentétes irányban pár száz méretes nekifutás után felszállt. A Viggen harmadik generációs harci gép volt, minden részfeladatra külön specializált alváltozatokkal, összesen 329 darab készült, exportra nem került. 

A Nordic Flypast másik résztvevőjéről a finn Hornet-ről érdemes tudni, hogy éppen folyamatban van a csapásmérő képességük jelentős továbbfejlesztése. Annak idején még csak vadász feladatúak voltak, földi célok elleni fegyverzet nélkül. Azt nem kell bizonygatni, hogy a békés és toleráns északi népek külpolitikájába nem nagyon lehet belekötni, mégis az utóbbi időben erőteljesen fejlesztik a védelmi képességeiket, mégpedig az általuk is tapasztalt orosz fenyegetés miatt. A finn Hornet-ek ma már képesek nem csak a lézeres, hanem a műholdas irányítású bombák bevetésére, ezen felül megkapták az USA-tól a 300 km-ről bevethető AGM-158 JASSM szárnyas rakétákat is.

A Dán F-16-ok eddig is kettő feladattal rendelkeztek, hiszen a NATO tagjaként részesei voltak számos koalíciós hadműveletnek.

Végezetül még néhány Ostravában készült fotó a Nordic Flypast szereplőiről.