Oroszország elnöke Vlagyimir Putyin 2015 februárja óta a harmadik alkalommal látogatott el Magyarországra, természetesen a kormányzati légi flottájuk gépével. „Rosszíja” felirattal összesen 29 repülőgép (és további számos  helikopter) szolgál az állami vezetők légi szállítására, ezek közül a legnagyobb az Il-96-os, amelyből tíz példányt tartanak üzemben.

A különösen fontos személyek számára fenntartott járművek kiemelt figyelmet kapnak a  médiában, hiszen a hivatalos látogatásokról közölt tudósításokban a repülőgépek adják a politikusok „hátterét”.  A biztonság a repülésben No.1 tényező, ez a kormányzati szállítási feladatoknál még inkább így van. Ezért aztán általában jól bevált repülőgép típusokat használnak, de nem minden esetben. Erre példa az Il-96-os, amely mindennek mondható, csak sikeres típusnak nem, hiszen alig harminc darabot gyártottak belőle. Pedig 1988-ban az első példány elkészülésekor nagyon korszerűnek volt mondható, mivel elektronikus „fly-by-wire” kormányrendszerrel, és a pilótafülkében képernyős kijelzőkkel tervezték.

Az Il-96-os 96001 számú első prototípusa a Zsukovszkíj kísérleti légibázison kissé lepusztult állapotban

Ugyancsak korszerűnek számítottak a PSz-90 típusú nagy kétáramúságú hajtóművek, utóbbiak azonban a típus egyik gyenge pontjává váltak. Az erőforrások tüzelőanyag fogyasztása ugyan viszonylag kedvezően alakult, de a műszaki megbízhatóságuk, munkaigényük már kevésbé. Hasonló, 16 tonna körüli tolóerejű hajtóművet alkalmaztak a Tu-204/214 típuson és később az Il-76-os teherszállító korszerűsítése során, ugyanilyen  problémákkal.

Az Il-96-os tehát hiába számított korszerűnek, a piacon nem aratott sikert, és még az orosz nemzeti légitársaság az Aeroflot is csak rövid ideig alkalmazta. A típus alapvető repülésbiztonságával azonban nem voltak bajok, halálos kimenetelű rep esemény eddig nem történt, és csak egyetlen példány szenvedett súlyos, javíthatatlan sérülést, amikor az Aeroflot gépe Seremetyevó repülőterén a földön kigyulladt.

Oroszországban (is) nemzeti presztízs kérdés, hogy az állami vezetők szállítása orosz járművekkel történjen, az Il-96-os paraméterei megfeleltek arra, hogy akár nagy távolságú feladatokat is teljesíthessenek. A voronyezsi gyártól így több gépet rendeltek különleges berendezéssel VIP célzattal, ezért aztán már a kilencvenes években Borisz Jelcin is repült az új Il-96-ossal. A gyár alacsony kapacitással, de fenntartotta a gyártás lehetőségét, így még négy évvel ezelőtt is készült egy gép, méghozzá a legkorszerűbb fedélzeti kommunikációs rendszerekkel felszerelve.

A fotón lévő gép 2008-ban még a Kras Air állományában repült

Az atomhatalmak politikusainak utazásánál nem csak a kényelem a fontos, hanem az is, hogy a hét 7 napján, a nap 24 órájában bárhol és bármikor azonnali, megbízható és zavarásmentes kommunikációs kapcsolatot tudjanak teremteni a hadvezetéssel, egyszerűen szólva, az „atomtáska” a repülőgépen is ott van, akár onnan is el lehet rendelni a nukleáris fegyverek bevetését. Mindez sokszorosan védett és kódolt, ugyanakkor 100%-os üzembiztonságú adattovábbítás lehetőségének igényét jelenti.

Az előző képen lévő gép még eredeti festéssel

Az USA-ban kettő ilyen gép (VC-25A, ami a 747-es egyik változata) szolgál a mindenkori elnök légi szállítására, és ez az oroszok esetében is így van, bár náluk az „Air Force One” titulus nem használatos  A két Il-96PMU1 típusú gép külsőre is könnyen megkülönböztethető a többitől, mivel a törzs felső részén áramvonalas burkolatban több tíz méter hosszú kommunikációs antenna látható. Az RA-96021 és 22 számú gépet a közelmúltban tovább korszerűsítették, a törzsük alá felszerelték a lézeres rakétavédelmi rendszer moduláris elemeit.

Az Il-96-os egyetlen külföldi megrendelője Kuba volt, ezen felül néhány orosz légitársaság alkalmazta, az említett Aeroflot mellett a Domogyedovo Airlines, a „kellemetlen” hazai csengésű Kras Air (amelynek tulajdonosa a MALÉV koporsójába jó néhány szöget beverő orosz szélhámos Abramovics volt) is használta hosszabb-rövidebb ideig. A típus hiányosságainak kiküszöbölésére elvégezték a továbbfejlesztést, ezen felül megszületett a nagyobb befogadó képességű valamint a teherszállító változat is, de ugyancsak nem lettek sikeresek.

Teherszállító Il-96-400T

A légitársaságok a gazdaságtalanul üzemelő Il-96-os helyett inkább nyugati gépeket rendszeresítettek, így a feleslegessé váltak közül néhányat „besoroztak” a Rosszíja állományába, természetesen ipari szintű nagyjavítás és átalakítás után. Ezek közül is láthattunk néhányat Ferihegyen az elnöki látogatások idején. A Rosszíja állományában lévő gépek lajstromozása RA-96012 és RA-96023 közötti, kivéve a 13-ra végződőt, mert a repülésben ezt a számot sok helyen nem használják.

Az Il-96-os az előd típus, az Il-86-os továbbfejlesztésével született

A hasonlóság főleg külsőre jellemző, a fedélzeti rendszerekre és a hajtóművekre már nem

Ferihegyen, eső után

A nagy létszámú delegációkat a szerényebb felszerelésű Il-96-300PU gépek szállítják

Il-96-400 prototípus Zsukovszkíjban

Felszállás Ferihegyen a 13R pályáról

Ellenfényben

2008, Domogyedovo

A hajtómű gondolák többet vannak nyitva, mint zárva

A tehertér ajtó egyben lépcsőként is használható, a képen nincs teljesen lenyitva

Távozóban Budapestről

 (a szerző saját fotóival illusztrálva)