Régen a tél álmos, unalmas volt a reptéren. Nyugisan lehetett dolgozni, mindenre volt idő, ami természetesen azért nem lazaságot jelentett. A forgalom azonban évről évre két számjeggyel növekszik, így már a téli hónapokban is milliós az utaslétszám, és hasonló mértékben nő a teheráru szállítás is. Azaz nyüzsgés folyamatosan. Ferihegy benne van a nemzetközi légi forgalom vérkeringésében, így a legújabb típusok is gyorsan megjelennek, néha csak napokkal a rendszerbe állításuk után. Így volt ez a Boeing 747-8F tehergéppel, a svájciak CS300-asával, a "Lufi" (Lufthansa a reptéri zsargonban) A320 neo-jával, és a sort még lehetne folytatni.

Folytatjuk is, a február 26-án látottakkal.

A Qatar légitársaság eddig a kisebb Airbus gépeivel közlekedett, az A320-ast azonban február végén néhány alkalommal az új generációs Boeing 787-8 "Dreamliner" váltotta fel. A némelyek által kissé pejoratívan "pet palacknak" nevezett kompozit műanyag építésű (igen, a teljes törzs és a szárny is) gép a sok évtizedes technológiák helyett szinte minden téren újat hozott, így nem véletlenül kelt fokozott érdeklődést.

Ma reggel második alkalommal jött menetrendszerű járatként, bár a típus nem teljesen ismeretlen errefelé, hiszen műszaki ok, vagy utas rosszullét miatt már régebben is leszállt ilyen gép Ferihegyen. A felhasznált anyagok mellett a típus további újdonsága, hogy egy sor rendszer nem hidraulikával, vagy a hajtóműtől elvezetett sűrített levegővel, hanem elektromos energiával működik, így például a futóművek fékrendszere is.

A Dreamliner mellett más újdonság is akadt, ma reggel első alkalommal szállt le Ferihegyen a Boeing 737-8 MAX új generációs utasszállító. Külsőre alig különbözik a régebbi változatoktól, de a hajtóművek külső áramának kilépő keresztmetszeténél lévő jellegzetes "fogazás" és a szárnyvégen lévő különleges "fülek" könnyen azonosíthatóvá teszik.

A pilótafülkében már több újdonság látható, "színes szélesvásznú a mozi", azaz a pilóták előtt nagyméretű képernyők szolgáltatják az információkat.

A futógondolában a hozzáértők rögtön észreveszik a fontos különbséget, ugyanis hiányzik a "spoiler mixer", mivel  a bedöntést és a fékezést segítő spoilerek vezérlő rendszere már "fly-by-wire" segítségével működik. A MAX a cseh Smart Wings színeiben OK-SWA lajstromjellel repül.

A mindennapos vendégnek számító svájci SWISS légitársaság gépe helyett ma az Edelweiss jött, különleges festésmintájával "doxáéktól", azaz Svájcból, de csak a régi "sima" 320-assal. Az A320neo is lassan megszokott látványnak számít, ma a "Lufi" két gépe is ilyen új generációs volt. 

A délután meglepetését a brit Royal Air Force szállítógépe jelentette. Az Airbus A400M Atlas katonai teherszállító leszállását azonban csak a szerencsések láthatták, ugyanis nem tudni milyen logikát követve, de a 31R pályára érkezett, noha az egyébként üzemelő 31L lett volna a logikus. Ez sok más esetben is okozott már bosszúságot a szpottereknek, sőt, még a reptéren dolgozóknak is, akik néha lencsevégre akarnak kapni egy-egy érdekességet. De az irányítók szempontjait mi természetesen nem ismerjük.

Az Atlas egy rendkívül költséges, és problémás típus, amely ugyanakkor tiszteletet parancsoló külsővel rendelkezik. A leszállás után a régi "Egyes" terminálra gurult, ahol rövid pihenőt követően távozott. Az Oxford közelében lévő Brize Norton légi bázisról érkezett gép gyakorló repülést hajtott végre, ugyanis még rendszeresítés alatt áll. A britek komolyabban veszik a dolgot, erről tanúskodott, hogy a gépet e legmodernebb önvédelmi rendszerekkel szerelték fel. A hagyományos infracsapda szóró kazettákon kívül három "Nemesis" lézert is beépítettek, amelyek a közeledő rakéták optikai rendszerét tévesztik meg. 

Az Atlas távozást követően sem maradtunk ritkán látott vendég nélkül a Jet2 (Dzsettukettő) ezúttal a "vonatfütty" hosszúságú Boeing 757-est küldte Budapestre.

A sötétedés előtt jöttek a mai nap utolsó érdekességei, az US ARMY öt UH-60 Black Hawk helikoptere. 

Végezetül, egy "semmi különös" fotó. A belorusz Belavia CRJ200-asa látható, a háttérben egy szpotterrel. A mínusz tíz foknál hidegebb idő és a tökéletestől messze lévő fényviszonyok ellenére a "kemény mag" néhány tagja mindig ott van a kerítésnél, hogy megörökíthesse az érdekességeket.