A cseh légierő csaknem azonos konstrukcióban, azonos mennyiségben rendszeresítette a svéd Saab JAS-39C/D Gripen harci repülőgépeket, mint Magyarország. A 12 együléses és kettő kétüléses gép a 211. század állományában üzemel a caslavi légi bázison, ahol eddig kizárólag légvédelmi, légirendészeti feladatkört láttak el.

A csapásmérő kapacitást az L-159 ALCA gépekre bízták, de ez a közeli jövőben változni fog, a cseh Gripenek is többfeladatúak lesznek, miután beszerzik a szükséges célmegjelölőket és fegyverzetet.

A Gripen program nehezen indult náluk is. A cseh légierő érdekes módon egy régi, de bevált típusra bízta átmenetileg a légvédelmet. A problémásan üzemeltethető MiG-29-eseket átadták a szlovák és a lengyel légierő számára, a MiG-23-asokat ugyancsak kivonták, így a rendelkezésre álló legöregebb, de kedvezőbb üzemeltetési jellemzőkkel bíró MiG-21MFN maradt csak szolgálatban légvédelmi feladatkörben átmeneti időre.  Az üzemidejük hosszabbítására nem került sor, így 1999-ben megkezdték a típusváltás előkészítését. Természetesen az összes nyugati gyártó pályázott a megrendelésre, de végül a svédek nyertek 2002-ben, amikor 24 darab JAS-39-es beszerzéséről született döntés. A természet azonban közbeszólt, egy rendkívüli árvíz elmosta a terveket, a pénz az újjáépítésre kellett. Az idő viszont  egyre sürgetett, hiszen a MiG-21-esek élettartama már igencsak a vége felé járt.

Mivel a pénznek változatlanul szűkében voltak, a lízing konstrukció és a mennyiség csökkentése mellett döntöttek 2004 júniusában, amikor 14 gépet igényeltek tíz éves időtartamra kb. 750 millió dolláros költséggel, halasztott részletfizetéssel. A döntést megelőzően azonban nem minden történt korrekt módon. A Boeing és a Lockheed Martin önként kiszállt a megrendelésért vívott „versenyből”, amelynek során a  többi résztvevő bizonyítottan szabályokat sértett. A Saab marketing munkáját akkor a British Aerospace támogatta, legalábbis átmenetileg, amíg néhány országban nem váltak egymás konkurenseivé. Az évekkel később lefolytatott vizsgálat megállapításai szerint a kelet-európai üzletkötéseknél a cseheknél húsz, a magyaroknál öt olyan személyt vesztegettek meg összesen 12,5 millió Euróval, akiknek szerepe volt a döntésben, vagy képesek voltak a döntéshozók befolyásolására. A British Aerospace emiatt több száz millió Font büntetést fizetett, amiért cserébe befejezték a vizsgálatot anélkül, hogy megnevezték volna a lepénzelt személyeket, a megvesztegetőket és a retorzió is elmaradt.

A cseh légierő szinte rekord gyorsasággal kapta meg a gépeket, amelyeket a gyártó eredetileg a svéd légierőnek szánt. Csak annyi volt a különbség, hogy a megrendelő igénye alapján nem az eredeti hanem német Rhode Schwarz rádiókat építettek be, ami nem volt szerencsés lépés, mivel később ezek interferáltak a műszeres leszállító rendszerrel, és ezért egy ideig a cseh Gripen-ek csak VFR körülmények (látás) alapján repülhettek.

Ugyancsak probléma adódott a fegyverzettel, mivel azok szállítását az USA csak későbbi időpontban tudta teljesíteni. Átmenetileg a svéd készletekből kaptak kölcsön AIM-9L Sidewinder-eket, hogy rekord gyorsasággal megkezdhessék a készültségi szolgálatot.

Az első hat Gripen 2005. április 18-án érkezett meg Caslavba, augusztus végéig érkezett be a maradék nyolc. A rendkívül intenzív kiképzési időszak közben már az érkezést követő hónapban „bevethetőnek” nyilvánították a részleges flottát, és ezzel párhuzamosan kivonták  MiG-21MFN típust.  Az eredeti szerződés szerint Svédországban 21 pilóta és 65 műszaki kapott típus átképzést a Gripen-re, amely azonban néhány szempontból nem felelt meg a NATO előírásoknak, hiszen eredetileg a svéd légierőnek készültek. Ennek megfelelően eltértek a fegyverzet felfüggesztők, amelyek nem voltak alkalmasak az amerikai Mk bombatípusok rögzítésére, de ez akkor nem jelentett problémát, hiszen mint említettük, a bombákra nem is volt szükség. A rakéta fegyverzettel más volt a helyzet, hiszen azokat egy adapter funkciót is ellátó indítósinre szerelték. Az USA-tól összesen száz AIM-9M Sidewinder közeli légi célok ellen hatásos infravörös önirányítású rakétát rendeltek, a látóhatáron túl lévő légi célok ellen pedig 28 db AIM-120C-5 AMRAAM állt rendelkezésre, de csak a rendszeresítés követően évekkel. A csehek által alkalmazott AIM-9-esek mindkét infrafej mélyhűtési eljárást alkalmazhatták, így azokat bármelyik fegyverzet felfüggesztőre szerelhették.

Az éleslövészeteket Svédországban hajtották végre a hatalmas Vidsel lőtéren, ahol 2006 október 11-én egy incidens következett be. Ahogy a magyarok, úgy a cseh pilóták sem kaptak régebben lehetőséget arra, hogy gépágyúval légi célra tüzelhessenek. A svédeknél ez azonban a rutin része, amihez egy Learjet 35-ös kis sugárhajtású repülőgép áll rendelkezésre. Ez a szárnyai alatt két huzalon kiengedhető célzsákot hordoz, mivel ha egy véletlen lövés elszakítja a vontató kábelt, akkor rendelkezésre áll a tartalék. A lövészet megkezdése előtt az egyik célzsákot 600 méteres távolságba engedik ki, és ezt kell „támadnia” a vadászgépnek. A cseh pilóták eligazításán azonban némi félreértés történt, ezen felül a megközelítés közben egymással csehül beszéltek a rádióban, amit nem értett sem az irányítás, sem a Learjet személyzete. A 9235-ös számú Gripen pilótája nem vette észre a 600 méterre a vontató gép mögött húzott céltárgyat, hanem csak a „rövid pórázon” kb. 10 méterre a Learjet-től lévő tartalékot. Mivel megkapta a tüzelési engedélyt, lőtt. Szerencsére pontosan, így a lövedékek nyomai csak a célzsákon voltak láthatóak, a repülőgép megúszta a félreértett helyzetet.

Az intenzív repülési ütem miatt  a cseh légierő 211. százada gyorsan elérte a szükséges kiképzettségi szintet. Mint említettük, kizárólag légvédelmi feladatkört láttak el, ennek ellenére jóval többet repültek, mint „többfeladatú” magyar kollégáik. 2010. október 3-án teljesítették a tízezredik, 2015. szeptemberben 21-én a húszezredik repült órát.

A közös NATO feladatokból is kivették a részüket, először 2009-ben települtek Litvániába a BAP (Baltic Air Policing) légvédelmi készültségi szolgálat ellátására, amit 2012-ben is megismételtek. 2014-ben egy sokkal nehezebb feladatot vállaltak. Izlandon sincs légierő, és időlegesen itt is szükség van arra, hogy a NATO közösen biztosítsa a szigetország légvédelmét. Noha ritkábban, mint a Balti államok esetében, de az orosz légierő bombázói Izland környékén is előfordulnak, aminek figyelemmel követése fontos. A térképre nézve már a távolság is tekintélyes, amit csak légi utántöltéssel lehet teljesíteni, az öt cseh Gripen áttelepülést az olasz légierő KC-767-es tankergépe segítette.

Az izlandi szolgálat komoly felkészültséget igényel. Szinte folyamatosan tenger felett kell repülni, és ősztől tavaszig ritkaságszámba megy a jó időjárás. Vészhelyzet esetén Keflavikon kívül nincs  alternatív leszállóhely, és ha a pilóta katapultálásra kényszerül, akkor nagyon alacsonyak a túlélési esélyei. A feladatot sikerrel hajtották végre csakúgy, mint 2016 őszén, amikor az USAF KC-135-ösének támogatásával jutottak el a szigetre.

A cseh Gripen-ek rendszeres résztvevői a NATO TLP  (Tactical Leadership Program) és a Tiger Meet közös gyakorlatok mellett a   JAS-39-est alkalmazó országok részvételével szervezett Lion Effort-nak is, amely kiváló tapasztalatcsere lehetőség a „típustestvérek” számára.

A gépek tíz éves lízingje természetesen már lejárt, így 2014-ben a hosszabbítás mellett döntöttek. Ennek alapján 2027-ig biztosított a cseh Gripen-ek jövője, további két év „megtoldás” lehetőségével, de egyelőre a végleges tulajdonlás még nem eldöntött.  Annyi bizonyos, hogy kedvezőbb feltételek mellett folyik a cseh lízing, mint a magyar, ráadásul teljes egészében új gépekről van szó, nem részlegesen használtakról, mint amilyen a mi EBS HU változatunk.

A cseh légierő igénye időközben változott. Az L-159-esek csapásmérő kapacitását a jövőben már nem ítélik elegendőnek, ezért úgy döntöttek, hogy kihasználják a Gripen ezen a területen egyelőre kiaknázatlan  lehetőségeit. 2018 elejére befejeződött a legutolsó MS20-as szoftvercsomag és az ezzel párhuzamos hardver módosítás, amit követően a cseh gépek is alkalmassá váltak a NATO közös adatátviteli rendszerének használatára, és egyben sor került a csapásmérő képesség biztosításához szükséges átalakításra is. A jövőben lehetővé válik a fegyverzet cseréje az európai Meteor és IRIS-T típusra, ezen felül rendszeresíthetik a lézeres és műholdas vezérlésű bombákat is. Utóbbiakról azonban egyelőre még nincs döntés. A lézerbombák alkalmazása már biztos, az izraeli Rafael cégtől még 2017-ben megrendelték a legmodernebb Litening 4 célmegjelölő konténert. A GBU-12-es lézerbombák már eddig is rendelkezésre álltak a cseh légierőben, hiszen az ALCA gépek ezeket bevethették a földi JTAC egységekkel együttműködve.

A korszerűsítés a szoftverek mellett kiterjedt a gépek elektronikus hadviselési rendszereire, a besugárzásjelzőre, és a fedélzeti radarra is.

A csehek magas szintű szakmai kultúrájáról már többször esett szó. Ez tetten érhető a Gripen típus kapcsán is, de nem csak az üzemeltetés minősége miatt. Fontosnak tekintik a hadsereg, a légierő népszerűsítését, elfogadtatását a közvéleménnyel, és ennek részeként évente több nagyszabású repülőnapot, légi bemutatót tartanak, amelyek fontos szereplői a „légifölény szürke” mellett a színpompás festésű Gripen-ek is.

Az idei Lion Effort közös gyakorlatot a terv szerint Kecskeméten tartják meg, ahol remélhetőleg nem csak a kerítésen kívülről fotózhatjuk majd a fel- és leszálló „Szárnyas Oroszlánokat”.