Már hagyománynak tekinthető, hogy a kecskeméti MH 59 Szentgyörgyi Dezső repülőbázis lehetővé teszi néha az alkonyati, éjszakai repülő üzem megtekintését. Idén erre június második hetében kerülhetett sor, jelen írás szerzőjének a tizedikére kijelölt csapattal sikerült bejutnia a repülőtérre. Az esemény csaknem egybe esett a jó öreg "Ancsa", azaz az An-26-os teherszállító kivonása alkalmából szervezett megemlékezéssel. A két eseményre az egymást követő napokon került sor. 

Az alkonyati, éjszakai repülés elsősorban  a hajózó állományra ró plusz feladatokat, a műszakiak számára "csak" annyit jelent, hogy elsődleges fontosságú eszközzé lép elő az elemlámpa. A sötétben végzett repüléseket azonban többnyire este tízre befejezik, amivel mindenki jól jár, a környező lakosság alvását a kicsi, de "nagy hangú" Gripen nem zavarja, és a személyi állomány számára is kedvező, hogy nem kell hajnalig a reptéren lenni. Az éjszakai repülési kiképzéshez a rövid esti időszak elegendő, hiszen mindösszesen csak 14 gép áll szolgálatban. Régen ennek tízszerese üzemelt, így csak időben eltolva, kerülhetett sor minden pilótára, azaz késő éjjel is zengett az ég az utánégetők robajától. (nem számítva a hazánkban állomásozó szovjetek több mint kétszáz gépét) De ez már a régmúlt.

Másnap, azaz június 11-én reggel már az An-26-os kivonási ünnepség miatt érkeztünk a bázis bejáratához. A miniszteri szemlével egybekötött rendezvényen meghívottként részt vett néhány idős úr, akik annak idején aktív korukban az "Ancsán" szolgáltak. Köztük volt Farkas Bertalan is, aki az űrrepülését követően néhány évig  a szállító századnál szolgált. 

A régi és az új. Más feladat, más kialakítás

Az eső "járulékos" haszna

Rosszat sejtető felhők

Repülésre készülve

Az elvonult zápor után kiváló fényviszonyok lettek

Afganisztánból érkezik haza a légierő A319-ese, a leváltott katonákkal a fedélzetén

Indítási engedélyre várva

Már pörög az RM12-es (a Gripen hajtóművének típusa)

Először a kétüléses indult

Ellenfényben a 44-es

Giccses? Nem.

Szivárvány alatt

Fordulás a Charlie gurulóra

Ilyenkor már kb. 500 km/h a sebesség

Vörösen izzik a fúvócső belseje

Az utolsó repülésre képes Ancsa

"Sólymok" azaz Falcon 7X

Még ki sem hűlt a leszállás után

Feladata végeztével visszatér a 44-es. Fordulás a "final"-re

...majd néhány "tacsengó" azaz "touch and go" talajérintéses átstartolás következik

Már kevés a fény, ami meglátszik a fotó minőségén

Leszállás után érkezés a zónába

A kis zöld "világító izék" a gép oldalán az elektrolumineszcens  kötelékfények, amelyek érdekes módon főként az amerikai típusokon jellemzőek. Az európai harcigépek közül csak a Gripen-en találhatók. A sötétben az elrendezésük alapján azonosítható a típus, mert mindegyiken más "mintában" lettek felszerelve.

A helyzetlámpák. Bal piros, jobb zöld, hátul fehér.

Újabb felszállás előtt

Napnyugta után a "kék órában". A leszállást követően azonnal megtankolják a gépeket

Június 11-én délelőtt. Az Ancsán régen szolgált veteránok, köztük Farkas Bertalan

Az An-26-os utolsó hajózó és műszaki állománya

Miniszteri szemlélődés

Felszálláshoz gurul a 406-os, média munkásokkal a fedélzetén

30-as irányon

Vadász kísérettel

Az utolsó leszállás nyilvánosság előtt, és ezzel egy korszak lezárult. (még néhány repülésre azért sor kerül)